A forgómérlegelés műszaki fejlesztése és a többfejes mérleg alapelve

Szerző: Smartweigh– Többfejű súlyozó

1. A forgó keverőgépek metrológiai hitelesítési módszerének jelenlegi helyzete 1.1 A hagyományos forgó metrológiai hitelesítési módszert rostos alapanyagok, például dekoratív építőanyagok, gabona, olaj, élelmiszerek, bányászat stb. metrológiai hitelesítésére, vagy fűszerek online kezelésére használják. A tipikusabbak az elektronikus szalagmérlegek, az öblítőlapos áramlásmérők, az antianyag-mérlegek és a kerekes adagolómérlegek. Ennek a mérés-hitelesítési módszernek megvannak a maga sajátosságai, de a korlátai nagyon nagyok.

Az elektronikus szalagmérleg feldolgozási technológiáját részletesen bemutatjuk, a lépések a következők: Az elektronikus szalagmérleg integrálja a terhelési adatjelet és az átalakítási sebesség (átviteli szíj sebességaránya) adatjelet a vállalkozás teljes területén (mérési szakasz), hogy megkapja a teljes áramlási értéket. Manipulálható célok. Az elektronikus szalagmérleg feldolgozási technológiájának részletes bemutatása Megjegyzés: A kihúzandó nyersanyagok mennyisége a húzó-húzó átviteli szíj sebességarányának megfelelően változik. A méret, a hajtószíj terhelése stabil. Más adagolási módszerekkel összehasonlítva ez a módszer jó tényleges hatással van a metrológiai ellenőrzésre és a linearitásra.

Az elektronikus szalagmérleg mérés-hitelesítési áramkörének vázlatos rajza Megjegyzés: Az adagolási és mérési funkciókat egy-egy hajtószíj végzi. 1.2 A forgó mérés-hitelesítési módszert folyamatos keverőgépekben, betonkeverőkben, bitumenkeverőkben alkalmazzák. A metrológiai hitelesítés pontosságát tekintve ebben a szakaszban ez a fajta berendezés nem általánosítható szakaszos keveréssel. Ezért a forgó keverési módszer sok vásárló körében nem népszerű, ami szintén az egyik oka.

Tudományos bemutatók bizonyíthatják, hogy e két mérés-ellenőrzési módszer által meghatározott keverési és feldolgozási folyamatoknak megvannak a saját felhasználható helyeik, és a forgó keverés használatát nem szabad veszélyeztetni az ideiglenes technikai korlátozások miatt. Jelenleg hazánkban a forgó keverőgépeket mind térfogatmérési módszerrel vagy elektronikus szalagmérleggel/spirálmérleggel mérik. Az 1970-es években Európából bevezették a folyamatos keverési feldolgozási technológiát a fejlesztés és a tervezés céljából. Eddig így volt, és az elejétől a végéig nem történt javulás. Valójában ez a két mérés-ellenőrzési módszer nagy pontosságot érhet el az európai alkalmazásokban. Például a franciaországi Schenck sebességváltó szalagmérlegének dinamikus fűszerezési pontossága 2%.

De az én országomban ez nem jó, mert az alapvető ipari termelés, például a gép- és berendezésgyártás, valamint a nyersanyagok korlátozásától függ. Ebben a szakaszban az én országomban az útépítési területen használt elektronikus szalagmérlegek mérési és ellenőrzési pontossága általában csak körülbelül 5%, ami nem különbözik a kapacitásmérés ellenőrzésétől, és a hosszú távú megbízhatóság gyenge. 2. Folyamatos mérési reformok – A differenciáljel-gyógyászat csökkentésére (súlytalan állapot) szolgáló többfejű mérleget (angol veszteség-in-weight) először az 1990-es években alkalmazták az ipari termelés teljes folyamatában folyamatos metrológiai ellenőrzésre.

A többfejes mérleg fokozatosan felváltja az elektronikus szalagmérlegeket, a spirálmérlegeket és az akkumulatív mérlegeket is. Új és továbbfejlesztett mérésellenőrzési módszerként fokozatosan egyre több nyersanyagnál alkalmazzák. 2.1 Alapkoncepció: A mérővödröt és az adagoló szervezetet tekintve a teljes mérlegtestnek, folyamatosan mintavételezzük a mérlegtest nettó tömegadatjelét a műszerfal vagy a felső számítógép szoftvere alapján, és mérjük a nettó tömeg időegység alatti változásának arányát pillanatnyi sebességként. A teljes áramlás, majd a különféle hardverek és szoftverek szűrési technológiája szerint technikailag megoldva, manipulációs célpontként, „fajlagos teljes áramlásként” használható. Ennek a teljes áramlásnak a megszerzése nagyon fontos, és a többfejes mérleg pontos mérésének és ellenőrzésének alapját képezi.

Az ábrán részletesen bemutatunk egy klasszikus módszert: a többfejes mérleg mérési ellenőrzési módszerét, majd az FC visszacsatolja az optimalizáló algoritmust a PID-vélemény szerint, elvégzi a teljes áramlás működési számítását az összcél közelében, és kimeneti beállítási adatjelet ad ki a lágyindító és más rezgő adagolók működtetéséhez. 2.2 A differenciáljelű többfejes mérleg konkrét alkalmazása: Az alapelvből látható, hogy a mérlegtest és az adagolószerkezet mechanikai berendezéseinek változásai nem károsítják. Csak a nettó tömeghibát (különbségsúlyt) méri, és a hagyományos dinamikus metrológiai ellenőrzési módszerrel összehasonlítva előnyei nyilvánvalóak. Amikor a szabályozási cél a teljes áramlás (t/h, kg/perc), és az alapanyag jó szállíthatósággal rendelkezik, és a metrológiai ellenőrzési pontosságnak magasnak kell lennie, a súlytalan állapot módszere alkalmazható a metrológiai ellenőrzés legjobb terveként.

2.2.2 Többfejű mérleg gyártási folyamata: Többfejű mérleg gyártási folyamata 2.2.3 A többfejű mérleg tervezési sémájánál figyelembe veendő szempontok, a pontosságot befolyásoló tényezők: a többfejű mérleg statikus adatmérleg és dinamikus mérleg jellemzőivel rendelkezik. Ezért a rendszerszoftver tervezési sémájában a következőket kell előírni: 1. A megfelelő szállítási sebességtartomány általában a névleges szállítási kapacitás 60%-70%-a az adott munkánál. Ha kommunikációs és adatcsere-sebesség-változtatást alkalmaznak, a legjobb, ha a feszültségfrekvenciára 35-40 Hz-et választanak ki. Ez széleskörű beállítási lehetőségeket biztosít.

Ez a rendszerszoftver gyenge megbízhatóságának is köszönhető, ha a szállítási sebesség túl alacsony. 2. Az érzékelő mérési tartománya közepes. Más szóval, az érzékelő a képlet szerint a mérési tartományának 60%~70%-át is kihasználja. Az adatjel széles transzformációs tartománnyal rendelkezik, ami rendkívül előnyös a pontosság javítása szempontjából. 3. A mechanikai rendszer tervezési tervének biztosítania kell a nyersanyagok jó keringését, valamint azt, hogy az adagolási idő rövid legyen, és az adagolás ne legyen túl gyakori. Általánosságban elmondható, hogy az adagolást 5-10 percenként kell elvégezni.

A támogató létesítmények átviteli berendezésének stabil működést és jó lineáris alakot kell biztosítania. 2.2.4 Alkalmazási kilátások: Az elektronikus eszközvezérlő rendszerek gyors fejlődésével a többfejű mérlegek új technológiák kiválasztásán alapulnak, és a metrológiai hitelesítés pontossága 0,3%-ról 0,5%-ra nőtt. Ennek az új technológiának a kulcsa a digitális kijelzős súlyérzékelők használata.

2.2.4.1 Digitális kijelzős mérlegérzékelő alkalmazása: A dinamikus és pontos mérés szükségességébe való jobb integráció érdekében különösen fontos, hogy rendszerszoftveres érzékelőként használják a mérlegberendezésekben. Különösen azokon a helyeken, ahol a rendszernek intelligensnek kell lennie, elengedhetetlen az érzékelő közvetlen vagy közvetett adatai. Ebben az időben a pontos mérési bizonytalanság és a pontos mérési sebesség általában két különbség, és nehéz a kettőt figyelembe venni. A konkrét helyzetet kompromisszumként választották ki. A mérlegiparban ebben a szakaszban számos hagyományos digitális analóg érzékelőt gyártanak és használnak hazánkban, és az impulzusjel kimenete kicsi.

Egy nagy összkimenetű súlyérzékelő és az ellenállás húzóerejének alapelve alapján az általános nagy kimenet 30-40 mV. Ezért az adatjelet könnyen befolyásolja a rádiófrekvencia, és a kábel átviteli távolsága is rövid, általában tíz méteren belül van. Több sorba kapcsolt érzékelőt használó konténermérő berendezésekben (silómérleg-adagoló mérleg), szervizplatform-mérő berendezésekben vagy mérleghídban (elektronikus teherautó- vagy vasúti mérleg) az adatrendszer szoftvere „önkalibrálásra” használható.

Ez a többcsatornás digitális érzékelőrendszer szoftverének köszönhető, így nincs illesztési ellenállás probléma. Az ügyfél megadja az egyes érzékelők részletes címét, súlyát és érzékenységét, és a mérleg teljesen automatizálható. „Négy sarok” vagy „él” kiegyensúlyozott, nem kell folyamatosan újra és újra beállítani a betűt. A rendszer szimulációjában, miután több érzékelőt összekapcsoltak, az egyes érzékelők jellemzői már nem különböztethetők meg a többitől. Kalibráláskor minden érzékelőn el kell engedni a standard súlyt, és a terminálon lévő feszültségosztót kell használni. Végezze el a beállítást.

Mivel a beállítás során párosított t-próbát alkalmaznak, azt többször megismétlik. Az adatrendszer szoftverében minden egyes érzékelőt külön-külön lehet ellenőrizni. Ezért a digitális érzékelővel rendelkező rendszerszoftver teljes költségének korrekciójához szükséges idő a rendszerszimulációnak csak a negyede.

Az adatrendszer szoftverének „öndiagnosztizálásával” elvégezhető, azaz a diagnosztikai program folyamatosan ellenőrzi, hogy az egyes érzékelők adatjelei megszakadtak-e, a kimenet jelentősen túllépte-e a határértéket stb. Probléma esetén automatikusan üzenet vagy riasztás jelenik meg a műszerfalon vagy a kezelőpanelen, és az ügyfelek a kezelőpanelen található gombok segítségével megtalálhatják az egyes érzékelőket, egyedileg azonosíthatják a probléma okát, és elvégezhetik a gyakori hibaelhárítást. Ez a fajta ítélőképességen alapuló diagnózis és a gyakori hibaelhárítás nyilvánvalóan kulcsfontosságú előnyt jelent az ügyfelek számára, és nehéz elfelejteni és csökkenteni a költségeket az analóg érzékelőrendszer szoftverének szimulációjában.

A mérlegiparban a tipikus szimulációs érzékelőrendszer-szoftver SPWM elmozdulási együtthatójának felbontása 16 bit, és 50 000 elérhető számlálási érték áll rendelkezésre; míg az adatrendszer-szoftverben az egyes érzékelők képernyőfelbontása 20 bit, 1 000 000 elérhető számlálási érték áll rendelkezésre. Ezért egy 4 digitális érzékelővel rendelkező rendszerszoftver 4 000 000 számlálási érték képernyőfelbontást képes előállítani. Az ilyen típusú nagy pixelszám előnyei különösen olyan helyeken alkalmazhatók, ahol a mérlegkeret súlya nagyon nagy, a mért tárgy nettó súlya pedig kicsi.

Például: a fűszermérleg-berendezésekben a titkos receptben szereplő bizonyos típusú alapanyagok néha csak kis hányadot tesznek ki, de a pontossági követelmények továbbra is nagyon magasak. Ezt a hagyományos rendszerszimulációban is nehéz elérni. 3. A forgókeverő alkalmazása és a piaci kilátások hatása Mivel a forgókeverők mérése és ellenőrzése Kínában továbbra is hagyományos módon történik, a többfejű mérleg marketingjének és promóciójának alkalmazási kilátásai nagyon szélesek lesznek. A bitumen folyamatos keverési folyamata felforgató változást eredményez, és a teljes áramlás pontos szabályozása nagyon ideális keveréket eredményezhet.

Mivel a forgókeverő egyszerű szerkezettel és alacsony karbantartási költségekkel rendelkezik, a termékkeverék arányának szigorú szabályozása megváltoztatja a forgókeverők jelenlegi alacsony piaci részesedését. Különösen a közúti és vízerőmű-építés területén szükséges termelésnövelő gépek és berendezések pozitív jelentőséggel bírnak, és a többfejes mérleg kulcsfontosságú fejlesztés a metrológiai ellenőrzés pontosságának javításában.

Szerző: Smartweigh– Többfejű súlyozó gyártók

Szerző: Smartweigh– Lineáris súlyozó

Szerző: Smartweigh– Lineáris súlyú csomagológép

Szerző: Smartweigh– Többfejű súlyozó csomagológép

Szerző: Smartweigh– Tálca szétválasztó

Szerző: Smartweigh– Kagylóhéj csomagológép

Szerző: Smartweigh– Kombinált súlyozó

Szerző: Smartweigh– Doypack csomagológép

Szerző: Smartweigh– Előregyártott táskacsomagoló gép

Szerző: Smartweigh– Rotációs csomagológép

Szerző: Smartweigh– Függőleges csomagológép

Szerző: Smartweigh– VFFS csomagológép