A többfejes mérleg alapelve és forgó metrológiai hitelesítési technológiája

Szerző: Smartweigh– Többfejű súlyozó

A forgómérési hitelesítés technikai fejlesztése és a súlytalan mérés alapelve 1. A forgókeverő mérés-hitelesítési módszerének jelenlegi helyzete 1.1 A hagyományos alkalmazású forgómérési hitelesítési módszer számos módszerrel rendelkezik rostos alapanyagok, például dekoratív építőanyagok, gabona, olaj, élelmiszerek, bányászat stb. mérés-hitelesítésénél, vagy fűszerek online kezelésénél. A klasszikusabbak az elektronikus szalagmérlegek, az öblítőlapos áramlásmérők, a nukleáris mérlegek és a tárcsás adagolómérlegek. Ennek a mérés-hitelesítési módszernek megvannak a maga sajátosságai, de a korlátai nagyon jelentősek.

Az elektronikus szalagmérleg feldolgozási technológiáját részletesen bemutatjuk. Lépések: Az elektronikus szalagmérleg integrálja a vállalkozás teljes területén (mérési szakaszán) kapott terhelési adatjelet és az átmeneti sebesség (átviteli szíj sebességaránya) adatjelét a teljes áramlási érték meghatározásához. Manipulálható célpontok. Megjegyzés: A kihúzandó anyag mennyisége a húzó-és-húzó hajtószíj sebességarányának megfelelően változik. Miután a nyersanyagot az adagolócsúszda adagolónyílásán keresztül formázták és szépítették, vastagsága stabil és egyenletes. A szállítószalag sebességarányától függetlenül a hajtószíj terhelése teljesen állandó. Más adagolási módszerekkel összehasonlítva ez a módszer jó tényleges hatással bír a metrológiai ellenőrzés és a linearitás tekintetében.

1.2 Forgókeverő berendezésekben alkalmazott forgó keverőgépek A jelenlegi forgó keverőgépek közé tartoznak a cementtel stabilizált talajkeverő gépek és berendezések, a betonkeverő gépek és a bitumenkeverő gépek. A metrológiai ellenőrzés pontosságát tekintve ez a fajta berendezés jelenleg nem általánosítható szakaszos üzemre. Ezért a forgó keverési módszer sok fogyasztó körében nem népszerű, ami szintén az egyik tényező.

Tudományos demonstrációkkal bizonyítható, hogy e két mérési ellenőrzési módszer által meghatározott keverési és feldolgozási technológia mind alkalmas hely, és a forgó keverés alkalmazását nem szabad veszélyeztetni a jelenlegi technológiai korlátok miatt. Jelenleg hazánkban a forgó keverőgépeket mind térfogatmérési módszerrel vagy elektronikus szalagmérleggel/spirálmérleggel mérik. Az 1970-es években Európából bevezették a folyamatos keverési feldolgozási technológiát a fejlesztés és a tervezés céljából. Eddig így volt, és az elejétől a végéig nem történt javulás. Valójában ez a két mérési ellenőrzési módszer nagy pontossággal alkalmazható Európában. Például a Zhongshan Smart Weigh sebességváltó szíjas adagolómérlegének dinamikus fűszerezési pontossága 2%.

De az én országomban ez nem jó, mert az alapvető ipari termelés, például a gép- és berendezésgyártás, valamint az anyagok korlátozásától függ. Ebben a szakaszban a Kínában az útépítésben használt elektronikus szalagmérlegek mérési ellenőrzési pontossága általában csak körülbelül 5%, ami nem különbözik a kapacitásmérés ellenőrzésétől, és a hosszú távú megbízhatóság gyenge. 2. Folyamatos mérési reform – A differenciáljel-gyógyszercsökkentéses (súlytalan állapotú) mérleg többfejes mérlegét (angol súlyveszteség) először az 1990-es években alkalmazták az ipari termelés teljes folyamatában folyamatos metrológiai ellenőrzésre.

A többfejes mérleg fokozatosan felváltja az elektronikus szalagmérlegeket, a spirálmérlegeket és az akkumulációs mérlegeket is. A legújabb mérési módszerként egyre több nyersanyagot használnak fel. 2.1 Alapkoncepció: A mérővödröt és az adagoló szervezetet tekintve a teljes mérlegtestnek, folyamatosan mintavételezzük a mérleg nettó tömegadatait a műszerfal vagy a felső számítógép szoftvere alapján, és mérjük a nettó tömeg időegység alatti változásának arányát pillanatnyi sebességként. A teljes áramlás, majd különféle hardveres és szoftveres szűrési technikai megoldásokon keresztül a beállítás „fajlagos teljes áramlás” másik feleként használható. Ezen adatáramlás megszerzése nagyon fontos, és ez az alapja a súlytalan mérleg pontos mérésének és ellenőrzésének.

Az ábrán részletesen bemutatunk egy hagyományos módszert: a többfejes mérleg mérési ellenőrzési módszerét, majd az FC visszacsatolja a PID-vélemény szerinti optimalizáló algoritmust, elvégzi a teljes áramlás működési számítását az összcélhoz közel, és kimeneti beállítási adatjelet ad ki a lágyindító és más rezgő adagolók működtetéséhez. 2.2 A differenciáljeles mérleg (többfejes mérleg) valós alkalmazása: A működési elvből látható, hogy nem befolyásolják a mérlegtest és az adagolószerkezet mechanikai berendezéseinek változásai. Csak a nettó tömeghibát (különbségsúlyt) méri, ami eltér a hagyományostól. A dinamikus metrológiai ellenőrzési módszerekkel összehasonlítva a jellemzői nyilvánvalóak. Amikor a szabályozási cél a teljes áramlás (t/h, kg/perc), és az alapanyagok jól szállíthatók, és a metrológiai ellenőrzés pontossági szabványa magas, a súlytalan állapotú metrológiai ellenőrzési módszer a legjobb tervként alkalmazható.

2.2.2 A súlytalan mérés gyártási folyamata: a többfejes mérleg gyártási folyamata 2.2.3 A súlytalan mérés tervezési sémájának figyelembe veendő kérdései, a pontosságot befolyásoló tényezők: a többfejes mérleg statikus adatmérleg és dinamikus mérleg jellemzőivel rendelkezik. A rendszerszoftver fejlesztésekor a következőket határozták meg: 1. Megfelelő szállítási sebességtartomány, általában az adott munkaterületen a névleges szállítási kapacitás 60%-70%-a a legjobb. Ha kommunikációs és adatcsere-sebesség-változtatást alkalmaznak, a legjobb, ha 35-40 Hz-es feszültségfrekvenciára reagálnak. Ez széleskörű beállítási lehetőségeket biztosít.

Ez azért is van, mert ha a szállítási sebesség túl alacsony, a rendszerszoftver stabilitása gyenge. 2. Az érzékelő mérési tartománya közepes. Más szóval, az érzékelő a képlet szerint a mérési tartományának 60%~70%-át is kihasználja. Az adatjel széles transzformációs tartománnyal rendelkezik, ami rendkívül előnyös a pontosság javítása szempontjából. 3. A mechanikai rendszer tervezési tervének biztosítania kell a nyersanyagok jó keringését, valamint azt, hogy az előelosztási idő rövid legyen, és az adagolás ne legyen túl gyakori. Az anyag feltöltése általában 5-10 percet vesz igénybe.

A támogató létesítmények átviteli berendezésének stabil működést és jó lineáris alakot kell biztosítania. 2.2.4 Alkalmazási kilátások: Az elektronikus eszközvezérlő rendszerek gyors fejlődésével a többfejű mérlegek új technológiák kiválasztásán alapulnak, és a metrológiai hitelesítés pontossága 0,3%-ról 0,5%-ra nőtt. A növekedés 0,1% ~ 0,2%-ra, vagy akár a statikus adatskálán túlra is megnőtt. Ennek az új folyamatnak a kulcsa a digitális kijelzős súlyérzékelők használata.

2.2.4.1 Digitális kijelzős mérlegérzékelő alkalmazása: A dinamikus és pontos mérés szükségességébe való jobb integráció érdekében különösen fontos, hogy rendszerszoftveres beviteli érzékelőként használják a mérlegberendezésekben. Különösen azokon a helyeken, ahol intelligensnek kell lenni, elengedhetetlen az érzékelő egyidejű vagy közvetett adatainak használata. Ebben az esetben a pontos mérési bizonytalanság és az érzékelési sebesség általában két különbség, és nehéz egyensúlyba hozni a kettőt, ezért meg kell határozni az adott helyzetet. Kompromisszumot kell kötni. A mérlegiparban számos hagyományos digitális analóg érzékelőt alapvetően az én országomban gyártanak és használnak, és az impulzusjel kimenete kicsi.

Egy nagy összkimenetű súlyérzékelő és az ellenállás húzóerejének alapelve alapján az általános nagy kimenet 30-40 mV. Ezért az adatjelet könnyen befolyásolja a rádiófrekvencia, és a kábel átviteli távolsága is rövid, általában tíz méteren belül van. Több sorba kapcsolt hőmérséklet-érzékelőt használó konténermérő berendezésekben (silómérleg-adagoló mérleg), szervizplatform-mérő berendezésekben vagy mérleghídban (elektronikus teherautó- vagy vasúti mérleg) az adatkezelő rendszer „önkalibrálásra” használható.

Ez a többcsatornás digitális érzékelőrendszer szoftverének köszönhető, így nincs illesztési ellenállás probléma. Az ügyfél megadhatja az egyes vezérlők részletes címét, súlyát és érzékenységét, majd maga elvégezheti a mérleg beállítását. „Négy sarok” vagy „él” kiegyensúlyozott, nem kell folyamatosan újra és újra beállítani a betűt. A rendszer szimulációjában, miután több érzékelőt összekapcsoltak, az egyes vezérlők jellemzői nem lesznek megkülönböztethetők a többitől. Kalibráláskor minden érzékelőn el kell engedni a standard súlyt, és a csatlakozókban lévő nagyfeszültséget kell használni. A nyomásszabályozót be kell állítani.

Mivel a beállításkor párosított t-próbát alkalmaznak, azt többször megismétlik. Egy adatrendszerben minden érzékelőt külön-külön lehet ellenőrizni. Ezért a digitális érzékelőrendszerrel a szoftver teljes költségének korrigálásához szükséges idő a rendszerszimulációnak csak a negyede.

Az adatrendszer szoftver használata „öndiagnosztizálással” is elvégezhető, azaz a diagnosztikai program folyamatosan ellenőrzi, hogy az egyes érzékelők adatjelei megszakadtak-e, a kimenet jelentősen túllépte-e a határértéket stb. Probléma esetén automatikusan üzenet vagy riasztás jelenik meg a műszerfalon vagy a kezelőpanelen, és az ügyfelek a kezelőpanelen található gombok segítségével megtalálhatják az egyes érzékelőket, egyenként azonosíthatják a probléma okát, és elvégezhetik a gyakori hibaelhárítást. Az ilyen típusú ítélőképességen alapuló diagnosztika és problémamegoldási képesség egyértelműen kulcsfontosságú előnyt jelent az ügyfél számára, de az analóg érzékelőrendszer szoftverének szimulációjában nehéz elfelejteni és alacsony költséggel elvégezni.

A mérlegiparban a tipikus szimulációs érzékelőrendszer-szoftver SPWM elmozdulási együtthatójának felbontása 16 bit, és 50 000 elérhető számlálási érték áll rendelkezésre; az adatrendszerben lévő egyes érzékelők képernyőfelbontása pedig 20 bit, így 1 000 000 elérhető számlálási érték áll rendelkezésre. Ezért egy 4 digitális érzékelővel rendelkező rendszerszoftver 4 000 000 számlálási érték képernyőfelbontását képes előállítani. Az ilyen nagy pixelszám előnyei különösen olyan helyeken alkalmazhatók, ahol a mérőkeret nagyon nehéz, és a mérlegelt tárgy nettó súlya kicsi.

Például: a fűszermérleg-berendezésekben bizonyos típusú alapanyagok néha csak kis hányadát teszik ki a titkos receptnek, de a pontossági követelmények továbbra is nagyon magasak. Ez a hagyományos rendszerszimulációban sem érhető el. 3. A forgó keverőberendezések alkalmazása és a piaci kilátások hatása Mivel Kína forgó keverőgépeinek mérése és ellenőrzése továbbra is a hagyományos módszernél marad, a súlytalan mérés alkalmazási lehetőségei a marketingben és a promócióban nagyon széleskörűek lesznek. A bitumen folyamatos keverési folyamata felforgató változásokat eredményez, és az adatáramlás pontos szabályozása nagyon szabványos és ideális keverőanyagot eredményezhet.

Mivel a forgó keverési eljárás egyszerű szerkezetű és alacsony karbantartási költségekkel jár, a termékkeverék arányának szigorú szabályozása megváltoztatja a forgó keverés jelenlegi alacsony piaci részesedését. Különösen a közúti és vízerőmű-építés területén szükséges termelésnövelő gépek és berendezések pozitív jelentőséggel bírnak, és a súlytalan mérés kulcsfontosságú fejlesztés a mérési pontosság javítása érdekében.

Szerző: Smartweigh– Többfejű súlyozó gyártók

Szerző: Smartweigh– Lineáris súlyozó

Szerző: Smartweigh– Lineáris súlyú csomagológép

Szerző: Smartweigh– Többfejű súlyozó csomagológép

Szerző: Smartweigh– Tálca szétválasztó

Szerző: Smartweigh– Kagylóhéj csomagológép

Szerző: Smartweigh– Kombinált súlyozó

Szerző: Smartweigh– Doypack csomagológép

Szerző: Smartweigh– Előregyártott táskacsomagoló gép

Szerző: Smartweigh– Rotációs csomagológép

Szerző: Smartweigh– Függőleges csomagológép

Szerző: Smartweigh– VFFS csomagológép